Egy gondolat

Egy kedves hölgy, új-gondolkodónk osztotta meg velem ezt a gondolatot;


"A bölcsesség nem mások,hanem Önmagunk uralása
A nemesség nem név vagy hatalom, hanem önismerés
kérdése: ismerd meg Önmagad,s magadban az egész
világot megleled. A boldogságnak nincs köze ranghoz
és vagyonhoz,egyszerűen csak harmónia dolga."

Ez egy taoista idézet, Lao-cetől származik. 

Érdekes megfigyelni, hogy a közel 2500 éves gondolat mennyire időtálló...Sajnos a nyugati világban megtalálni a harmóniát közel sem olyan egyszerű, mint azokban a korokban, melyben az ember még összhangban állt a természettel. A mai világban, ahol a pénz a hatalom és a hatalom csak elnyomást szül, ami elégtelenséget, kétségbeesést és elveszettséget indukál, nem tud kiteljesedni az ember.

De a leggazdagabbak is lehetünk, bármerre járunk is, bármennyire is rohanunk, nem vagyunk képesek átlépni az idő és a tér korlátait. Talán Lao-ce mesternek van igaza, és magunkba tekintve láthatjuk meg a világot, szabadulhatunk meg korlátainktól és érhetjük el a harmóniát?

Köszönöm az értékes hozzászólást!

Az oktatásról (II.rész)

Egy internetes portálon olvasott cikkből az derül ki, hogy egy új szabályozás értelmében könnyen lehet, hogy a 18 éves tanulói korkötelezettséget 15re csökkentik.
Az ötlet zseniális lenne, ha egy olyan világban élhetnénk, ahol nem a pénz a meghatározó oka a tanulásnak, hanem maga a tudás. Ahol nem kell 6 diploma ahhoz, hogy egy olyan állásunk legyen, amiből nem csak a túlélésre futja. Ez a világ nem elképzelhetetlen, egyetlen akadálya a saját gondolataink! Egyedül mi adunk értéket a dolgoknak. Egy fényes rög érhet milliókat és egy forintot is. Egy papírcetlivel kifizethetjük a nyaralás költségeit, de belenyomhatunk egy elrágott rágógumit is.
Mikor elérkezik a felismerés pillanata és egy tömeg áll ki magáért, azok, akik jogtalanul élvezik életünk gyümölcseit, már tehetetlenül állnak a sokasággal szemben. Kénytelenek lesznek fejet hajtva, behódolni az új gondolkodóknak.

Az oktatásról (I.rész)

Sajnos a mai oktatási rendszer sem azok dolgok közé tartozik, amik képesek voltak haladni a fejlődéssel. Egy mai 10-12 éves gyereknek lassan már semmit nem tud tanítani egy 30-40 éves számítástechnika tanár. A szabad információáramlás egy olyan környezetet teremtett, amiben már nem lehet befolyásolni egy gyereket, nem lehet elrejteni igazságokat sem.

Nézzük meg az általános iskolarendszert. Egy 7 éves gyerek elkezd iskolába járni. Nyolc éven keresztül tanul matematikát, történelmet, biológiát, fizikát, irodalmat, földrajzot, nyelveket, művészettörténetet, muzsikát… mindezeket szárazon, unalmasan és rögzülve szabályokhoz. Ezután következik még négy év, ahol a fent említett tantárgyak górcső alá kerülnek és most már egy „magasabb színvonalon” tanítják ugyan ezt. 18-19 éves gyermekünk ezután választhat; vagy papírok nélkül próbálja bontogatni szárnyait egy olyan világban, ahol a több diplomások muzsikálnak az aluljáróban vagy egy 3-5 éves egyetemi kurzusba kezdenek, ahol természetesen megint csak a pénz diktál és hozza a szabályokat.

Mindent ömlesztve, viszont annál felületesebben, a szabadságnak nem engedve teret.

A megoldást ismét a technika és egy új szemléletmód jelentheti majd. Amikor a fiatal nem kényszerből, rettegéstől körbevéve kezd el tanulni, félve szülei és tanárai lesújtó szigorától, hanem azért tanul, mert több akar lenni; magát jobbá téve teszi jobbá a világot.

Mivel egy mai fiatalszületésétől kezdve modernebbnél modernebb technika között nő fel, természetes, hogy szinte ösztönszerűen kezd bánni vele már egész apró korában is. A közeljövőben, sőt a már ma létező, legfiatalabb generációban fel fogjuk fedezni, hogy sokkal hamarabban nyitottabbak lesznek a világra, már fiatalkorban is hihetetlen széleslátókörűség fogja jellemezni őket, és hamarabb ki fog fejlődni a jövőt meghatározó énkép. Nem kell 12 éven keresztül mindennel foglalkozniuk, mert sokkal előbb megtalálják majd azt, ami őket érdekli, és arra fókuszálva tudnak alapos és mély ismereteket szerezni választott témájukról. És akár már egy 14 éves gyerek is elkezdheti tanulni a metafizika vagy a biokémia alapjait és nem kell majd rettegnie attól, hogy közben fejlődését meggátolná a számára érdektelen témákból való megbukás gondolata. Így felnőtté válásuk küszöbére már olyan tudással rendelkezhetnek majd adott témákban, amiket ma még csak a legnagyobb doktorok mondhatnak el magukról.

Ezt az irányelvet támasztja alá a tény, miszerint egy mai elsőéves egyetemista ismeretei már elavulnak az ötödik évre, mire befejezi tanulmányait. A követhetetlen fejlődés nem engedheti meg magának, hogy 16-18 évet tanuljon egy ember.

Szabad akarat?

„Ahogy ma látjuk a világot, mondhatjuk, hogy a tudomány vette át Isten szerepét. Azonban néhány filozófiai probléma ugyan úgy megoldatlan marad. A szabad akarat kérdése. Már Arisztotelészt is foglalkoztatta a probléma, Krisztus előtt 350 körül, Szent Ágostont, Aquinói Szent Tamást és másokat. Hogyan lehetünk szabadok, ha Isten előre tudja minden lépésünket?

Ma tudjuk, hogy a világ alapvető fizikai törvények szerint működik. Ezek a törvények irányítják a világ minden elemének működését. Ezekre a megingathatatlan törvényekre hihetetlen technikai fejlődés épülhet. De gondolj bele! Az ember szintén egy fizika rendszer, nem más, mint szénalapú szerves anyag, nagyrészünk víz. A viselkedésünket ugyan ezek a fizikai törvények határozzák meg. Tehát úgy tűnik, akár Isten rendeli el a sorsunkat, cselekedeteinket, akár a fizika törvényei irányítanak minket, nem sok hely marad a szabadságnak.

Nagy a kísértés, hogy elvesd a kérdést, és egyáltalán ne foglalkozz vele. Mondhatod: „Ó, a szabad akarat csak mítosz, elérhetetlen vágy, hogy nem létezik válasz. Tudod? Felejtsük el!”

De a problémát nem kerülheted ki. Itt van például a személyiség kérdése: ki vagy? Hogy ki vagy, azt a szabad döntéseid határozzák meg. Vagy itt a felelősség. Csak azért vállalhatsz felelősséget, azért ítélhetnek el vagy tisztelhetnek, amit szabad akaratodból cselekedtél. Tehát a kérdés fel-fel bukkan, és igazából nincs rá válaszunk.

Valahogy úgy tűnik, a döntéseink illúziók. Képzeld el a folyamatot! Elektromos aktivitás az agyban, neuron választ vált ki, jelet küld az idegrendszernek, az tovább jut az izomszövetekhez, mozgást indukál: mondjuk, kinyújtod a karodat. Úgy tűnik, mintha szabadon cselekednél, de a folyamat minden egyes fázisát tulajdonképpen törvények szabályozzák. Fizikai, kémiai és egyéb törvények. Tehát már az ősrobbanás létrehozta az alapkondíciókat. És a humán történelem továbbiakban, talán, csupán szubatomi részecskék válasza az alapvető fizikai törvényekre.

Azt hisszük az akarat méltóságával rendelkezünk, de a fensőbbségünket alapjaiban támadja meg ez a kép. Persze megkérdezhetnénk: „Mi a helyzet a quantum mechanikával? Arra nem alkalmazhatóak a fenti szabályok.” A quantum mechanika alapja a valószínűség, a random, esetleg nem-determinált. Értelmezhetővé teszi a szabad akaratot. De ha a lényegét tekintjük, már nem fog segíteni, mert egészen parányi részecskéket látunk, amelyek mozgása szabálytalan, véletlenszerű, a viselkedésük abszurd. Tökéletesen kiszámíthatatlan. Nem követ ok-okozati összefüggést, csak történik…a derült égből, a valószínűség keretein belül.

De ennyi lenne a szabadságunk? Csupán a véletlenek játéka, egy kaotikus rendszer sodródó eleme? Ez elfogadhatatlan! Inkább lennék része egy meghatározott működésű fizikai gépezetnek, mint egy véletlen villanás. Tehát nem söpörhetjük félre a kérdést. Helyet kell találnunk a személyeknek a világképünkben. Az egyénnek!

Vagyis a felelősségünk a szabad akarat, a döntés gyakorlása és az egyén mivoltának megértése.”

(Idézet az Életre Ébredés című filmből)

Felhívás!!!

„Nem győzheted le a városházát! Semmi se biztos, csak a halál és az adók! Ne érts a politikához! Ne beszélj vallásról! Az ellenség messzire üvölt a barikádok előtt: „Feküdj G.I.! Feküdj G.I.!” Ettől volt hangos a huszadik század! Ma a 21. században, ideje, hogy ráébredjünk, nem tűrhetjük, hogy bezárjanak minket ebbe az útvesztőbe! Nem csináltok belőlünk kísérleti patkányt! Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de számomra nem közömbös mi történik! Nem közömbös a struktúra, nem közömbös az elnyomó rendszer! A rendszer, amely kontrollálni akarja az életem, egyre jobban! Szabadságot! Ez az, amit akarok! Nektek is ezt kell akarnotok! Mindenki egyéni feladata, hogy száműzze az irigységet, a gyűlöletet, a kapzsiságot és igen, a félelmeket! Mert ezek által kontrollálnak minket, aláznak meg, nyomnak el, hogy majd önként adjuk fel a függetlenségünket, a szabadságunkat, a céljainkat! Végre ismerjük fel, hogy tömeges agymosást végeznek rajtunk! Lázadjatok fel a multi rabszolgaság ellen! A 21. század új éra lesz! Nem a rabszolgaság százada, a hazugságok, ál-problémák százada, a kasztoké, a csoportoké és a többi elnyomó módszeré! Ez lesz a század, amikor az emberiség kiáll valami tisztább, jobb mellett! Micsoda rakás szemét! Liberális demokrácia! Konzervatív republikánusok! Két oldal, ugyan azok a mocskos érvek! Két érdekcsoport küzd; kié legyen a vice-házmesteri cím a hangyaboly-várban! Az igazság a szemetek előtt van, de nektek kívánatosabb a hazugság svédasztala! Undorító! Engem nem etetnek meg vele, világos?!

Az ellenállás nem hiábavaló! Célba fogunk érni! Az emberiség nyerő! Nem vagyunk balfékek! Fel fogunk állni és megmutatjuk, hogy emberek vagyunk! Nem hagyjuk magunkat befűzni! Még tudjuk, mi fontos; kreatív ötletek, a dinamikus humán szellem, mely nem adja meg magát! Hát ennyi! Ennyit akartam mondani! Nálatok a laszti!”

(Idézet az Életre Ébredés című filmből)

Egy pénztelen világ ideája, avagy sok lúd disznót győz…

Mert mi történne, ha megindulna egy kritikus tömeg a nagyvárosok szmog színű utcáin át, egészen elterjedve a civilizáció peremén? Talán jó pár, vad polgárpukkasztásnak minősített és a hatályos törvények minden szigorával lesújtott lázadás elkerülhetetlen, de a magasztos eredmény világméretű.

Miért olyan idegen ötlet kivenni a pénzt a számításból? Talán nem más, mint egy megszokott rossz, amihez annyira rögzült a világ, hogy el sem tudja képzelni a valóság szürke rémálmát az olykor reményt keltő, néha örömet adó, de mindenképpen rabszolgasorsba taszító és súlyos addikciót kiváltó pénztől.
Ha elképzelem azt a világot, amiben nincs helye ennek a papírszerű konvenciónak, akkor nem káoszt és diszharmóniát látok, hanem szabad emberek boldog millióit. Egy olyan újszerű társadalmat kialakítva, amiben nem a függőség és a pénzalapú dominancia vezette irányelvek a mérvadók, hanem a kreatív gondolkodás által és a szabad akarat kiteljesítésével egy folyamatosan épülő forma. A kezdeti nehéz szemléletváltás, lassan letisztulva egy új paradigmához vezet.. 

A pénzről (I.rész)

Mindannyian jól tudjuk, hogy a pénz egy olyan eszköz, amivel megvásárolhatjuk az életünkhöz elengedhetetlenül kapcsolódó termékeket, amivel kifizethetjük adósságainkat és megteremthetünk egy "jólétet". Csupán arról feledkeznek el a legtöbben, hogy csupán csak egy társadalmilag elfogadott konvencióról beszélünk, egy értéktelen papírlapról, amire közös megegyezés után bizonyos számalakokat nyomnak. (Természetesen tisztában vagyok az elektronikus pénzkezeléssel, de ez is csak annyiban különbözik a fent említettektől, hogy még azt a papírdarabot sem tarthatjuk a kezünkben.)
Nem tudom megcáfolni, hogy a régi korok embereinek szüksége volt valami egységesre, hogy könnyebben kezelhessék a kereskedelmet és megkönnyítse életüket. Sajnos nem következett be a pénzhez fűzött elvárás.
Az igazságos elosztás hiánya csak nyomort és szenvedést szül, rabláncok közé taszít és teljesen körbefonja életünket, tudatunkat. A civilizált emberiség el sem tudja képzelni a világot pénz nélkül. Pedig korán sem annyira lehetetlen megvalósítani ezt az elképzelést, mint amennyire azt a hatalmas cégbirodalmak vezetői állítják. Csupán az újfajta szemléletmód alapján kellene élnünk, nem a pénzt, hanem rövidre szabott életünket istenítve.
A mai technika szintjén elképzelhetetlen az éhezés és a nyomor, a hajléktalanság és a nincstelenség. A biotechnika lehetővé teszi a klónozást, aminek következménye az, hogy a takarmányállatok kifogyhatatlan mennyiségűvé dagadnak, a génmanipuláció pedig zöldségeinket és gyümölcseinket sokasítják. Az megújuló energiaforrások lehetővé teszik, hogy megszabadulhassunk a drágán mért kőolaj, földgáz vagy atomenergiától.
A Földünk 60-70%-a nincs kihasználva, kezdve az elsivatagosodott területektől a sarkokon húzódó jégsapkákig. Ezek a területek is alkalmassá válhatnak megművelésre vagy olyan létesítmények megépítésére, amelyekben gondtalanul működhet bármilyen munkafolyamat.
Az építőiparban fellelhető újítások képesek több százezer ember befogadására alkalmas épületek emelésére, olyan önfenntartó művekére, amik szinte saját "társadalomként" működhet.
A probléma az elosztással van, és azzal, hogy ezek a találmányok mindaddig tiltólistán lesznek, amíg az pár ezer befolyásos ember életének kedvez. De ha észrevesszük majd, hogy a közel 6 milliárdos népességhez képest mennyire kevés is az a pár ezer, akik uralmuk alatt tartanak bennünket, könnyen elképzelhetjük azt a világot, amiben a pénz nemhogy nem az Isten, hanem valami feledett baklövése a primitív embereknek.