Szabad akarat?

„Ahogy ma látjuk a világot, mondhatjuk, hogy a tudomány vette át Isten szerepét. Azonban néhány filozófiai probléma ugyan úgy megoldatlan marad. A szabad akarat kérdése. Már Arisztotelészt is foglalkoztatta a probléma, Krisztus előtt 350 körül, Szent Ágostont, Aquinói Szent Tamást és másokat. Hogyan lehetünk szabadok, ha Isten előre tudja minden lépésünket?

Ma tudjuk, hogy a világ alapvető fizikai törvények szerint működik. Ezek a törvények irányítják a világ minden elemének működését. Ezekre a megingathatatlan törvényekre hihetetlen technikai fejlődés épülhet. De gondolj bele! Az ember szintén egy fizika rendszer, nem más, mint szénalapú szerves anyag, nagyrészünk víz. A viselkedésünket ugyan ezek a fizikai törvények határozzák meg. Tehát úgy tűnik, akár Isten rendeli el a sorsunkat, cselekedeteinket, akár a fizika törvényei irányítanak minket, nem sok hely marad a szabadságnak.

Nagy a kísértés, hogy elvesd a kérdést, és egyáltalán ne foglalkozz vele. Mondhatod: „Ó, a szabad akarat csak mítosz, elérhetetlen vágy, hogy nem létezik válasz. Tudod? Felejtsük el!”

De a problémát nem kerülheted ki. Itt van például a személyiség kérdése: ki vagy? Hogy ki vagy, azt a szabad döntéseid határozzák meg. Vagy itt a felelősség. Csak azért vállalhatsz felelősséget, azért ítélhetnek el vagy tisztelhetnek, amit szabad akaratodból cselekedtél. Tehát a kérdés fel-fel bukkan, és igazából nincs rá válaszunk.

Valahogy úgy tűnik, a döntéseink illúziók. Képzeld el a folyamatot! Elektromos aktivitás az agyban, neuron választ vált ki, jelet küld az idegrendszernek, az tovább jut az izomszövetekhez, mozgást indukál: mondjuk, kinyújtod a karodat. Úgy tűnik, mintha szabadon cselekednél, de a folyamat minden egyes fázisát tulajdonképpen törvények szabályozzák. Fizikai, kémiai és egyéb törvények. Tehát már az ősrobbanás létrehozta az alapkondíciókat. És a humán történelem továbbiakban, talán, csupán szubatomi részecskék válasza az alapvető fizikai törvényekre.

Azt hisszük az akarat méltóságával rendelkezünk, de a fensőbbségünket alapjaiban támadja meg ez a kép. Persze megkérdezhetnénk: „Mi a helyzet a quantum mechanikával? Arra nem alkalmazhatóak a fenti szabályok.” A quantum mechanika alapja a valószínűség, a random, esetleg nem-determinált. Értelmezhetővé teszi a szabad akaratot. De ha a lényegét tekintjük, már nem fog segíteni, mert egészen parányi részecskéket látunk, amelyek mozgása szabálytalan, véletlenszerű, a viselkedésük abszurd. Tökéletesen kiszámíthatatlan. Nem követ ok-okozati összefüggést, csak történik…a derült égből, a valószínűség keretein belül.

De ennyi lenne a szabadságunk? Csupán a véletlenek játéka, egy kaotikus rendszer sodródó eleme? Ez elfogadhatatlan! Inkább lennék része egy meghatározott működésű fizikai gépezetnek, mint egy véletlen villanás. Tehát nem söpörhetjük félre a kérdést. Helyet kell találnunk a személyeknek a világképünkben. Az egyénnek!

Vagyis a felelősségünk a szabad akarat, a döntés gyakorlása és az egyén mivoltának megértése.”

(Idézet az Életre Ébredés című filmből)